Története | |||||
A
régi művelődési ház (2007-ben lebontásra került)
építésének ideje az 1880-as évek közepére tehető, mely ház eredetileg
egy
földbirtokos család lakóházaként épült. Volt pártház, mozi funkciója az
50-es
évek elejéig. Az első átépítés után, mint Művelődési Otthont
létesítette a Községi
Tanács 1952-ben. A
Községi Könyvtár 1959-től az épület utca felőli kis helyiségében, majd
a Községi Tanács épületében, annak emeleti nagytermében nyert
elhelyezést a rendszerváltásig. A
10/1986. /V.22./ sz. határozat a Könyvtárat és a Művelődési Házat
összevonta és
létrehozta integrált intézményét a Művelődési Ház és Könyvtárat. 1995-ben
a volt községi pártházba költözött a
könyvtár. 1998. április 30-án a Nagyközség Önkormányzata
Képviselő-testülete az
53/1998. /IV.30./ öh sz. határozata alapján a könyvtári tevékenységet
áthelyezte a Szabadság tér 1. sz. alatti Művelődési Házba. E
határozatban
hozzájárult a Művelődési Ház helyiségeinek felújításához, hogy az
alkalmas
legyen a községi könyvtár elhelyezésére is. Az épület felújítása és
korszerűsítése után egy épületben folyt az alapító okiratban
megfogalmazott
közművelődési, könyvtári tevékenység. 2003.
márciusában az épületet
statikai vélemény alapján életveszélyesnek nyilvánították és később le
is
bontották (helyén épült meg az új posta). 2006-ban az önkormányzat a 60’as években épült régi mozi épületét múzeum-könyvtár funkcióhoz alakította át. A közművelődési tevékenység itt azonban csak egy iroda és egy szakköri helyiséget kapott, így a rendezvények, csoportok számára az önkormányzat közösségi teret biztosít az iskola épületében. 2009-ben az intézmény felvette a Petőfi Sándor nevet, a muzeális kiállítóhely 2010-ben kapott minisztériumi engedélyt. Így alakult ki az intézmény jelenlegi összetett tevékenysége, melyet elnevezése is magában foglal: Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény.
Részlegek: Könyvtár,
Közművelődés, Muzeális
Kiállítóhely Névadónk: Intézményünk 2009-ben vette fel a Petőfi Sándor nevet. Bár a településnek nincs a költőhöz fűződő közvetlen emléke, a 48-as hagyományok mindig erősen éltek a Debrecenhez közeli városban. 1998-ban a forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára egész alakos szobrot állított a város, mely E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotása és büszkén mondhatjuk, hogy a megye egyik legszebb Petőfi ábrázolása. A szobor a könyvtárral szemben áll és mellette helyezkedik el a nevét viselő fő utca is. A névadó választását lakossági szavazás is megerősítette.
|
|||||