fejlec
Története

A régi művelődési ház (2007-ben lebontásra került) építésének ideje az 1880-as évek közepére tehető, mely ház eredetileg egy földbirtokos család lakóházaként épült. Volt pártház, mozi funkciója az 50-es évek elejéig. Az első átépítés után, mint Művelődési Otthont létesítette a Községi Tanács 1952-ben.

A Községi Könyvtár 1959-től az épület utca felőli kis helyiségében, majd a Községi Tanács épületében, annak emeleti nagytermében nyert elhelyezést a rendszerváltásig.

A 10/1986. /V.22./ sz. határozat a Könyvtárat és a Művelődési Házat összevonta és létrehozta integrált intézményét a Művelődési Ház és Könyvtárat.

1995-ben a volt községi pártházba költözött a könyvtár. 1998. április 30-án a Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az 53/1998. /IV.30./ öh sz. határozata alapján a könyvtári tevékenységet áthelyezte a Szabadság tér 1. sz. alatti Művelődési Házba. E határozatban hozzájárult a Művelődési Ház helyiségeinek felújításához, hogy az alkalmas legyen a községi könyvtár elhelyezésére is. Az épület felújítása és korszerűsítése után egy épületben folyt az alapító okiratban megfogalmazott közművelődési, könyvtári tevékenység. 2003. márciusában az épületet statikai vélemény alapján életveszélyesnek nyilvánították és később le is bontották (helyén épült meg az új posta).

2006-ban az önkormányzat a 60’as években épült régi mozi épületét múzeum-könyvtár funkcióhoz alakította át. A közművelődési tevékenység itt azonban csak egy iroda és egy szakköri helyiséget kapott, így a rendezvények, csoportok számára az önkormányzat közösségi teret biztosít az iskola épületében. 2009-ben az intézmény felvette a Petőfi Sándor nevet, a muzeális kiállítóhely 2010-ben kapott minisztériumi engedélyt. Így alakult ki az intézmény jelenlegi összetett tevékenysége, melyet elnevezése is magában foglal: Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény.

Részlegek: Könyvtár, Közművelődés, Muzeális Kiállítóhely

Névadónk: Intézményünk 2009-ben vette fel a Petőfi Sándor nevet. Bár a településnek nincs a költőhöz fűződő közvetlen emléke, a 48-as hagyományok mindig erősen éltek a Debrecenhez közeli városban. 1998-ban a forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára egész alakos szobrot állított a város, mely E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotása és büszkén mondhatjuk, hogy a megye egyik legszebb Petőfi ábrázolása. A szobor a könyvtárral szemben áll és mellette helyezkedik el a nevét viselő fő utca is. A névadó választását lakossági szavazás is megerősítette.